Zorán – Romantika

Bitsűrűség: 196kb/s
Hossz: 03:10
Vokált tartalmaz: Nem

—Intró—
Kedves, elviszlek oda,
hol senki sem ismer, de értem a szót.
Hol esténként ringató tengerről,
dalolnak altatót.
Az álmok szerények, a hálók erősek,
ott ritka szó a romantika.
A part menti sziklákra szőlő,
és magányos ház tapad,
az örök szél ráncosra gyűri,
a tengert, s az arcokat.
A fények kemények,
az álmok kiégnek,
és porrá hamvad a romantika.
Ott délidőn nem mozdul más,
csak a megkötött csónakok.
Egy eleven képeslap eltúlzott
színeit láthatod.
A fények kemények,
az árnyak elégnek,
csak éjjel éled,
a romantika.(2xbetétmodulál)
Majd felhevült part ölén,
szeretlek forrón, míg tart az éj,
s a meztelen tengerben,
hűvösen fürdünk, ha véget ér.
A csókom sós lesz,
és hidd el, jó lesz,
mert néha kell a romantika.
—Vége—