Rúzsa Magdi – Éden (Original)

Csókokba bele is haltam,

sebeim magamon hagytam,

szép vagy a szívedbe lestem,

lágyan ölel a testem.

Énekelj, valami szépet,

fülembe bűvös igéket.

Gyere, repülj, hogy láthasd,

akkora vagy, mint a szárnyad.

Fentről most minden más,

édenbe kóstoltál,

egyszer, ha ott voltál,

a földre már miért vágynál?

Lassan az ajkadhoz érek,

árad a lélek, de félek,

gurul az idő az égen,

mézvirág illat a szélben.

Tenyered mutasd, hogy lássam,

sorsunk tán összeforrt mára,

nevemet ráírom nagyban,

ne veszíts el majd a bajban.

Fentről most minden más,

édenbe kóstoltál,

egyszer, ha ott voltál,

a földre már miért vágynál?

Fentről most minden más,

édenbe kóstoltál,

egyszer, ha ott voltál,

a földre már miért vágynál?

Édenben ébredtünk,

egymásban szabadok lettünk,

édenben ébredtünk hirtelen, óh,óh,óh...

Édenben ébredtünk,

egymásban szabadok lettünk,

édenben ébredtünk hirtelen, óh,óh,óh...

Fentről most minden más,

édenbe kóstoltál,

egyszer, ha ott voltál,

a földre már miért vágynál?

Fentről most minden más,

édenbe kóstoltál,

egyszer, ha ott voltál,

a földre már miért vágynál?

Vége