Bruttó ár · vállalkozásunk alanyi adómentes · 4000 Ft felett 20% kedvezmény
Intró
Hát mit tagadjam rezignált nyugger vagyok,
és örülni kell már annak is, hogy a szívem még dobog,
de jól esik, ha úgy érzem, hogy van, aki még szeret,
ne mondd azt, hogy nekem már nem lehet.
Kiszabott gyorsan teltek az évek, s az idő most is rohan,
csodálkozom, hogy még mindig élek s tolom itt neked magam,
és ha néha még egy angyal, hm meg látogat,
ne mondd azt, hogy nekem már nem szabad.
Jól áll még a gitár, de már csak lazán markolom,
és tud még örömet szerezni, ha jól behangolom,
és egyre jobban hatnak rám az érzelmes dalok,
nincs miért szégyenkeznem nyugger vagyok.
Jól emlékszem milyen volt az a régi maszkabál,
és ezt is, ami most van, mintha láttam volna már.
Hát bocsásd meg, ha néha még az indulat elragad,
s ne mondd azt, hogy nekem már nem szabad,
Tudom, hogy minket már leírtak rég a tévén hirdetők,
de a fészbukon még megtalálnak oh, a régi nők,
s ha választok hát meggondolom, hogy kiket lájkolok,
nincs miért szégyenkeznem nyugger vagyok.
S ha alkalmanként összejön még a baráti társaság,
sírva nevetve meséljük újra kalandjaink sorát,
és mindig van, ki dédelget még újabb terveket,
hát ne mondd azt, hogy nekem már nem lehet.
Hiszen jól áll még a kezemben, bár csak lazán markolom,
de tud még örömet szerezni, ha jól behangolom,
filléres emlékeim őrzik a dallamok,
nincs miért szégyenkeznem nyugger vagyok.
S ha meghalok, hát mennybe visznek majd az angyalok,
nincs miért szégyenkeznem nyugger vagyok.
Vége
A dalszöveg tájékoztató jellegű, a karaoke alap vokált nem feltétlenül tartalmaz. A megvásárolt alap sokszorosítása és terjesztése tilos — részletek az MP3 jogok szakaszban.
