Bruttó ár · vállalkozásunk alanyi adómentes · 4000 Ft felett 20% kedvezmény
Intró
Elnémult a nagy körúti lárma,
sivár csend borult a kis szobámra.
A kandalló mellett, üldögéltem,
és egy kislány, fényképét elnéztem.
Kinn az utcán hópehely ficánkolt,
az én szívem, bánatosan lángolt.
Eszembe jut, mikor gyermek voltam,
egy kislánynak, halkan így daloltam.
Erzsike, szeretem magát!
Piros ajkát, fehér homlokát.
Lába elé szórnék, minden nyíló rózsát,
szeretem a bájos mosolyát!
Aztán jött egy ködös őszi reggel,
a kislány a szobámból, sírva ment el.
Mint vadgalamb a fészkéből szakítva,
a templomban, másnak lett a párja.
Én a templom szegletében álltam,
versenyt zokogtam az orgonával.
Ő rám nézett, én meg félig halkan,
a mirtusz felé, csendben így daloltam.
Erzsike, szeretem magát!
Piros ajkát, fehér homlokát.
Lába elé szórnék minden nyíló rózsát,
szeretem a bájos mosolyát!
Szóló
Sok év múlva mindent elfeledve,
találkoztunk, újra mind a ketten.
Elzüllötten mulattam, egy bárban,
s Erzsikére újra rátaláltam.
Szája festett, arca kissé ráncos,
felkiáltott:”Nosza, újra látsz most!”
Kacagott, a csalódott leányka,
a cigány meg halkan muzsikálta.
Erzsike, látja milyen kár!
Út szélén egy hervadt rózsaszál.
Erzsike drága, szívem virága!
Miért nem lett akkor az enyém?
Vége
A dalszöveg tájékoztató jellegű, a karaoke alap vokált nem feltétlenül tartalmaz. A megvásárolt alap sokszorosítása és terjesztése tilos — részletek az MP3 jogok szakaszban.
